Hónap: 2024 április

A kibertérben az emberi tényező a leggyengébb láncszem – sokszor hallhattuk már ezt a kijelentést. A hackerek ugyanis előszeretettel használják ki az emberi hibákat, hogy hozzáférjenek az érzékeny adatokhoz vagy rendszerekhez. Adathalász e-maileket, social engineering támadásokat és egyéb kifinomult technikákat alkalmaznak azért, hogy rávegyék a minimális biztonsági tudatossággal rendelkező személyeket jelszavaik felfedésére vagy a rosszindulatú linkekre való kattintásra.

A kiberbiztonsági incidensek pusztító hatással lehetnek a vállalkozásokra, mind pénzügyileg, mind hírnév szempontjából. A cégek azonban számos lépést tehetnek az IT biztonsági helyzetük javítása érdekében, amelyek közül az egyik legfontosabb a kiberbiztonsági fenyegetések jeleinek és a védekezési gyakorlatoknak a tudatosítása az alkalmazottak körében. 

Az emberi tényező a kiberbiztonság leggyengébb láncszeme, de egyben a legfontosabb is!

A kutatások szerint a fenyegetések több mint 99 százalékánál emberi interakcióra van szükség egy támadás megindításához – gondolunk itt például egy fájl megnyitására vagy egy linkre kattintásra. Épp ezért a vállalati biztonsági rendszerek beszerzése mellett elengedhetetlen a munkatársak informatikai képzése. 

A kiberbiztonsági tudatossági képzésnek olyan témákra kell kiterjednie, mint a social engineering, malware, zsarolóvírus vagy jelszólopás. Ezáltal a vállalatok lépést tudnak tartani az IT biztonság folyamatosan változó világával. 

A vállalatoknak a kiberbiztonsági képzésen túlmenően egyéb biztonsági intézkedéseket is végre kell hajtaniuk, például erős jelszavakat kell beállítani és kétfaktoros hitelesítést kell használni, a szoftvereket naprakészen kell tartani, a munkavállalók viselkedését pedig nyomon kell követni. 

A kiberbiztonság többszintű megközelítésével a vállalatok megvédhetik magukat a kibertámadásoktól. 

Az ember a leggyengébb láncszemből a legerősebb eszközzé válhat!

Az alkalmazottakat gyakran hibáztatják azért, hogy tudatosságuk hiánya vagy hanyagságuk miatt kiberincidenseket okoznak vagy tesznek lehetővé. A mit sem sejtő, naiv munkavállalók ugyanis gyakran bizakodóak, így a kiberbűnözők könnyen becsaphatják őket, nem feltételnül követik a legjobb biztonsági gyakorlatokat, továbbá a gyanútlanság miatt rosszindulatú linkekre kattinthatnak vagy ismeretlen feladóktól származó mellékleteket nyithatnak meg. 

Az emberek azonban a legjobb védelmet is jelenthetik a kiberfenyegetésekkel szemben, ha képzettek és képessé válnak a biztonságos cselekvésre.

Az IT security képzésnek köszönhetően az alkalmazottak képesek felismerni és jelenteni a gyanús tevékenységeket, követni a biztonsági irányelveket és eljárásokat, valamint józan ésszel és kritikus gondolkodással kezelni az online incidenseket. Az alkalmazottak tudatosságának növelése érdekében vállalalán belül tartson rendszeres és célzott képzéseket, illetve alakítson ki pozitív biztonsági kultúrát!

A PANOR csapatára az IT biztonság kiépítésének minden frontján számíthat, többek között IT security képzést is tartunk vállalati dolgozók számára! Töltse ki az alábbi űrlapot, és beszéljünk a részletekről!

A biztonságosabb vállalati környezet elérése érdekében vegye fel velünk a kapcsolatot és tudjon meg többet az IT security képzésünk részleteiről.

A digitális világban folyamatosan változó és egyre erősödő kihívásokkal kell szembenéznünk. Az IT biztonság körüli tévhitek sokszor még inkább megnehezítik ezen kihívások kezelését. Ahogy technológiánk fejlődik, úgy merülnek fel újabb és újabb misztifikált elképzelések, amelyek torz képet festenek a biztonsági kérdésekről.

Cikkünkben leleplezünk hét kiberbiztonsági mítoszt, hogy újra arra koncentrálhasson, ami igazán számít – az informatikai biztonsági szint optimalizálására. Ismerjük meg a valóságot a legnagyobb tévhitekről, és tegyük biztonságosabbá digitális világunkat!

1. Tévhit: az adataim és az adatok, amikhez hozzáférek, nem értékesek

Minden adat értékes, hiszen még a legjelentéktelenebbnek tűnő információ is segíthet a kiberbűnözőknek abban, hogy hozzáférjenek mondjuk pénzügyi adataihoz.

Bármely adatot eladhatnak a sötét weben, vagy különböző célokra, például személyazonosság-lopásra, csalásra, zsarolásra vagy kémkedésre használhatják fel. Még ha úgy is gondolja, hogy az adatai nem fontosak, másoknak értékesek lehetnek.

Bár egyetlen adat sem jelentéktelen, az információknak különböző biztonsági vagy kockázati szintjei vannak, amelyek ideális esetben befolyásolják azok megosztásának és tárolásának módját. Az összes adatra vonatkozó tipikus eljáráson túlmenően rendelkeznie kell egy eljárással annak meghatározására, hogy mely információk „magas kockázatúak”, illetve hogyan kell azokat védeni és tárolni. Azoknak a felhasználóknak, akik hozzáférnek ezekhez a magasabb biztonsági szintű adatokhoz, további IT képzésben kell részt venniük.

2. Tévhit: a kiberbiztonság technológiai kérdés

A kiberbiztonságot nemcsak a technológia befolyásolja, hanem az emberek is. A világ összes jelszókezelője és tűzfala nem tudja megvédeni minden kibertámadástól, ha munkavállalói elővigyázatlanok az online térben. A legtöbb, amit szervezetéért tehet, hogy pozitív biztonsági kultúrát és tudatosságot alakít ki alkalmazottai, ügyfelei és partnerei körében. 

Szükség van egy csapatra, amely készen áll a támadások azonosítására és megfékezésére. Azonban a technológiai védelem nem fog működni, ha az alkalmazottak nem megfelelően vagy egyáltalán nem tartják szem előtt a biztonsági intézkedéseket. A vállalati dolgozók számára létrehozott IT security képzés által azonban ezek a problémák elkerülhetők. 

3. tévhit: az eszközpark bővítésével fokozható a kibervédelem 

Az egyre több védelmi eszköz beszerzése nem feltétlenül javítja a biztonságot, mivel a vállalkozásoknak gyakran nem a készülékekkel, hanem a működéssel van problémájuk. Mint korábban említettük, a világ legjobb eszközei is a tarsolyában lehetnek, de ha nincsenek olyan emberek, akik tudják, hogyan kell azokat megfelelően alkalmazni, vagy nincsenek olyan irányelvek, amelyek biztosítják, hogy azokat rendeltetésszerűen használják, akkor nem érnek semmit.

Mielőtt további eszközöket vásárolna, győződjön meg arról, hogy a meglévő biztonsági eszközei megfelelően vannak konfigurálva, felügyelve és integrálva az általános biztonsági műveletekbe. Szakértőkből álló biztonsági csapata van ennek biztosítására –  vagy harmadik fél bevonására van szükség? Sok vállalat számára a kiszervezett IT, azaz a menedzselt szolgáltatások azok, amik ideális választásnak bizonyulhatnak. 

4. Tévhit: a rendszeres behatolási vizsgálatok elegendőek

A rendszeres penetrációs tesztek nem elegendőek! A behatolási tesztek szimulált támadások, amelyek tesztelik a védelmet és azonosítják a sebezhetőségeket. Ezek azonban csak pillanatképeket adnak az Ön biztonsági helyzetéről, és nem feltétlenül tükrözik a változó fenyegetettséget vagy a kiberbűnözők egyre fejlődő taktikáit.

A behatolási teszteket más biztonsági lépésekkel és felügyeleti eszközökkel kell kiegészítenie, amelyek folyamatos rálátást adnak és visszajelzést biztosítanak vállalata biztonsági állapotáról.

5. Tévhit: a titkosítás valódi csodafegyver

A titkosítás nem tesz csodát. Ez egy olyan eljárás, amely az adatokat olvashatatlan formába alakítja át, így azokat csak az arra jogosult személyek tudják visszafejteni. A titkosítás azonban nem bolondbiztos megoldás! A módszer nem védi az információkat a jogosulatlan hozzáféréstől vagy módosítástól, ha a titkosítási kulcsokat ellopják vagy rosszul kezelik.

Bár a titkosítás nagyszerű megoldás lehet, nagy baklövés, ha ez az egyetlen módszer, ami az adatokat védi.

6. Tévhit: a vírusirtó szoftver elegendő az eszközeim védelméhez

A vírusirtó szoftver nem elegendő ahhoz, hogy az eszközök védettek legyenek. A vírusirtó szoftver egy olyan program, amely felismeri és eltávolítja a rosszindulatú szoftvereket az eszközökről. A szoftver azonban nem képes megvédeni Önt a rosszindulatú programok vagy más kiberfenyegetések minden típusától, például az adathalászattól vagy a zsarolóprogramoktól. A vírusirtó szoftvert rendszeresen frissíteni kell, hogy lépést tartson az új kártevőprogram változatokkal.

Fontos: ez egy nagyszerű eszköz, de nem lehet ez az egyetlen védelmi pajzs.

7. Tévhit: nem kell aggódnom a kiberbiztonság miatt, mert nincs mit rejtegetnem

Lehet, hogy nincs mit rejtegetnie, de higgye el, a kiberbiztonság miatt aggódnia kell! Mindenkinek van veszítenivalója! A kiberbiztonság nemcsak a magánéletről szól, hanem az adatai és rendszerei integritásáról és rendelkezésre állásáról is. Ha nem védi adatait és rendszereit a kibertámadásoktól, elveszítheti a hozzáférést hozzájuk, a kiberbűnözők megrongálhatják vagy törölhetik őket. Ez sokféleképpen befolyásolhatja személyes vagy szakmai életét, többek között pénz, információk és lehetőségek elvesztésével.

A digitális világban a kiberbiztonság nem csupán egy egyszerű technológiai kérdés – az emberek, folyamatok és eszközök egységes együttműködése áll a siker hátterében. Ahogy a fentebb felsorolt tévhitek megmutatják, az IT biztonsággal kapcsolatos elvárások és kihívások sokszínűek és összetettek. Azonban a PANOR szakértői rendelkezésre állnak, hogy segítsenek Önnek az informatikai biztonság optimális szintjének elérésében és fenntartásában. Legyen szó biztonsági auditról, tanácsadásról vagy megelőző intézkedésekről, csapatunk készen áll a kiberbiztonsági stratégia kidolgozására és végrehajtására. Ne hagyja, hogy a tévhitek befolyásolják az vállalata biztonságát – lépjen velünk kapcsolatba még ma, és adja biztos kezekbe informatikai rendszereinek védelmét!

Keressen bennünket bizalommal elérhetőségeink egyikén!