Kategória: Uncategorized

Az informatikai térben zajló küzdelem nem csupán a jövő kihívásairól szól, hanem a múltbeli merész online ostromokról is. Az elmúlt évek, évtizedek során számos kibertámadás rázta meg a digitális világot, súlyos károkat okozva vállalatoknak, kormányzati szerveknek és akár egész országoknak. Ezek a tragikus események nemcsak technológiai fejlődésünkre, hanem a biztonságra való igényünkre is hatással voltak. Fedezzük fel együtt a történelem 10 legnagyobb kibertámadását, hogy jobban megérthessük, milyen kihívásokkal nézünk szembe a digitális korban!

1. A Melissa vírus 

Az egyik legkorábbi és legnagyobb kiberfenyegetést a Melissa vírus jelentette, amit 

David Lee Smith programozó hozott létre 1999-ben. A vírus e-mailen keresztül fertőzte meg a számítógépeket. A tárgymezőben a következő szerepelt: „Fontos üzenet”. A levél pedig ezt a szöveget foglalta magában: „Itt az üzenet, amit kértél. Ne mutasd meg senkinek”. A csatolmány egy Word dokumentum volt, amely pornóoldalak listáját tartalmazta. A megfertőzött számítógépről a levél tovább terjedt, méghozzá az első 50 levelezési címhez, akik a felhasználó kapcsolati listáján szerepeltek. A Melissa ezt követően deaktiválta a Microsoft Word és az Outlook biztonsági funkcióit.  

A vírus súlyos károkat okozott több száz vállalatnak, köztük a Microsoftnak is. Becslések szerint 80 millió dollárba került az érintett rendszerek helyreállítása.

2. A NASA-t ért kibertámadás

Még mindig 1999-ben járunk, amikor is a 15 éves James Jonathan feltörte és 21 napra leállította a NASA számítógépeit. A helyreállítás az űróriásnak mintegy 41 ezer dollárjába került.

3. A 2007-es észtországi kibertámadás

2007 áprilisában Észtországban történt az első olyan kibertámadás, amely egy teljes ország működését érintette. Mintegy 58 észt weboldal, köztük kormányzati, banki és médiaoldalak kerültek offline állapotba.

4. Kibertámadás a Sony PlayStation Network ellen

2011 áprilisában a Sony PlayStation Network elleni kibertámadás 77 millió felhasználó személyes adatait veszélyeztette. A hackerek kezére jutott többek között a felhasználók neve, címe, e-mail címe, születési dátuma, belépési jelszava, azonosítója, valamint a bankkártyaszáma is – bár utóbbi a biztonsági azonosító nélkül. 

5. Az Adobe elleni kibertámadás 

Az Adobe-ot ért kibertámadásról először úgy vélték, hogy 2,9 millió felhasználó adatait érintette, de végül kiderült, hogy akár 38 millió felhasználó személyes adatai is veszélybe kerülhettek.

Az Adobe állítása szerint „csak” az első 2,9 millió felhasználó jelszava és hitelkártyaadata került rossz kezekbe.

6. A Yahoo elleni 2014-es kibertámadás

2014-ben a Yahoo-t egy megdöbbentően nagy kibertámadás érte, amikor is 500 millió fiók adatait és a jelszavait lopták el.

7. Az ukrán elektromos hálózat elleni támadás

A 2015-ös ukrán áramhálózati támadás volt az első kibertámadás, amit konkrétan egy áramhálózat ellen indítottak. A támadás következtében az ukrajnai Ivano-Frankivszk régióban az otthonok mintegy fele néhány órára áram nélkül maradt.

8. A 2017-es WannaCry zsarolóvírus 

Minden idők egyik legnagyobb zsarolóvírus támadására 2017-ben került sor. A vírus több mint 150 országban mintegy 200 ezer számítógépet érintett. A WannaCry zsarolóvírus az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) által felfedezett és kihasznált biztonsági rést támadta meg a Windows operációs rendszereiben. A támadás többek között a brit kórházak rendszereit, amerikai, orosz és portugál számítógépes rendszereket, illetve több spanyolországi nagyvállalatot is érintett. 

A zsarolóvírus óriási hatással volt számos iparágra. A javítási munkálatok a becslések szerint globálisan mintegy 6 milliárd fontba kerültek. 

9. Kibertámadás a Marriott hotel ellen

Évekig észrevétlenül maradt a Marriott és a hozzá tartozó Starwood hotelcsoport elleni kibertámadás, amelyre csak 2018-ban derült fény. Így mire tudomást szereztek a támadásról, becslések szerint 339 millió vendég személyes, illetve bankkártya adatai kerültek veszélybe. Ennek következtében az Egyesült Királyság adatvédelmi felügyelősége 18,4 millió fontra bírságolta a Marriott szállodákat.

10. Az eddigi legnagyobb jelszó kiszivárgás

A RockYou2021 keretében mintegy 8,4 milliárd bejelentkezési adatot (jelszó, felhasználónév, e-mail cím) tartalmazó összeállítás szivárgott ki. A dokumentum korábbi hackertámadásokból szerzett információk hatalmas gyűjteménye, akkora mennyiség, amire korábban még nem volt példa. 

A fenti tíz példa kiválóan szemlélteti, mekkora károkat okozhat egy kibertámadás. És nemcsak a múltban, hanem a jelenben is! Miközben a technológia és az adatbiztonsági eszközök folyamatosan fejlődnek, a kiberbűnözők által alkalmazott taktikák is egyre kifinomultabbak. Ezért a vállalatoknak erős védelmi vonalat kell felhúzniuk, az IT security-ben rejlő összes lehetőséget kihasználva. 

Ha szeretne többet tudni arról, hogyan veheti fel a harcot a kiberbűnözőkkel, lépjen kapcsolatba velünk egy beszélgetés erejéig.

A munkavégzés ma már számos munkakör esetében nem helyhez kötött, hiszen a home office egyre elterjedtebbé, illetve közkedveltebbé válik. A távmunkának ugyanakkor elengedhetetlen velejárója, hogy az alkalmazottaknak távolról is látni és használni kell a céges erőforrásokat és adatokat, amihez a vállalatok többsége felhőszolgáltatásokat vesz igénybe. Ezzel azonban jelentősen nő a kockázatok száma és a támadási felület, amelyen keresztül a kiberbűnözők hozzáférhetnek a cég érzékeny adataihoz. 

A home office-t nem csak a munkavállalók, a hackerek is kedvelik! 

A céges hálózatok az egyre elterjedtebb távmunka miatt jobban ki vannak téve a támadásoknak, mint eddig bármikor. Ennek legfőbb oka, hogy a munkavállalók a cég erőforrásait saját, otthoni eszközeikről érik el, amely nem rendelkezik megfelelő beállításokkal, és nincsenek telepítve rá a végpontvédelmi szoftverek sem. Sőt, a céges eszközöket sokszor még a családtagok is használják, miközben nincs kontrollálva, hogy milyen URL-eket tudnak megnyitni. 

A home office kétségkívül új távlatokat nyitott meg a kiberbűnözők számára. 

Mit tehet a munkáltató?

Abban az esetben, ha a vállalatok lehetőséget adnak a munkavállalóknak az otthoni munkavégzésre, komplexebb és erősebb belső adatbiztonsági szabályrendszert kell kialakítaniuk. Pontokba szedtük, hogy konkrétan milyen óvintézkedések bevezetését javasoljuk. 

1. Alkalmazza a legjobb gyakorlatokat a jelszókezelésben!

Írja elő munkavállalói számára, hogy legalább nyolc karakteres, összetett jelszavakat használjanak, amelyek nagy- és kisbetűk, számok és szimbólumok kombinációjából állnak. Figyelmeztesse kollégáit, hogy a jelszavakat legalább 90 naponként változtassák meg. 

2. Tegye kötelezővé a kétfaktoros hitelesítést! 

A kétfaktoros hitelesítésnek köszönhetően jelentősen csökken az esélye annak, hogy a fenyegetést jelentő szereplők képesek beszivárogni egy alkalmazott fiókjába. 

3. Szoftverei legyenek naprakészek!

Figyeljen arra, hogy a vállalati szoftverek a legújabb frissítésekkel és biztonsági konfigurációkkal rendelkezzenek. 

4. Képezze kollégáit! 

Rendszeres üzenetekkel és kötelező IT security képzésekkel hívja fel a munkavállalók figyelmét az olyan fenyegetésekre, mint például az adathalászat. Adjon konkrét támpontokat kollégái számára, hogy pontosan tudják, miként azonosíthatják a fenyegetéseket. 

5. Hozzon létre egy incidenskezelési tervet!

Bármilyen elővigyázatos is legyen, mindig benne van a pakliban, hogy a kiberbűnözők mégis áttörnek a biztosnak hitt falakon. Dolgozzon ki egy tervet arra az esetre, ha ez megtörténik. Tegyen érte, hogy semmi ne érhesse váratlanul!

6. A vállalati eszközöket csak az alkalmazottak használják!

Figyelmeztesse kollégáit, hogy ne osszák meg a vállalat tulajdonában lévő eszközöket családtagjaikkal. Különösen a gyerekek hajlamosak a rosszindulatú programok letöltésére. 

A megfelelő óvintézkedésekkel a távmunka biztonságos keretek között tartható. Ehhez azonban, ahogy a fentiekben is felvázoltuk, összetett védelmi vonal kidolgozása szükséges. A PANOR csapatára mind a dolgozók IT security képzésében, mind az  informatikai biztonság kiépítésében számíthat! 

A digitális térben a szabályozások, illetve az ezekben megfogalmazott elvárások száma, fontossága folyamatosan növekszik. A jogalkotásban olyan elvárások vetődnek fel, amelyek a szervezeti, illetve kiberbiztonsági működést is alapjaiban befolyásolják. A vállalatok vezetői számára stratégiai és költségvetési szinten is a szabályozásoknak való megfelelés, illetve a kiberbiztonság erősítése magas prioritást kell, hogy élvezzen.

A jogi és szabályozási követelmények megsértése súlyos következményekkel járhat a vállalatokra nézve. Ezek közé tartozhatnak jelentős pénzbírságok, jogi eljárások vagy reputációs károk. A követelmények betartása tehát nemcsak a biztonságot szolgálja, hanem a vállalat hosszú távú fenntarthatóságát is segíti.

Konkrétan milyen szabályozásokról beszélünk? 

A szabályozások legfőbb célja az információvédelem és a felhasználók személyes adatainak biztonsága. A követelmények előírják, hogy a vállalatoknak milyen intézkedéseket kell hozni a biztonság érdekében, és meghatározzák az elvárt szabályozási irányelveket, szabványokat és eljárásokat.

Nézzünk néhány szabályozást, amely hatást gyakorol a digitális világra és ezáltal az IT biztonságra. 

Adatvédelem és adatvédelmi előírások

Számos országban és régióban jogi kereteket hoztak létre a személyes adatok védelmére. Ilyen például az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, ismertebb nevén a GDPR. Ez a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak hogyan kell kezelni, tárolni és védeni a felhasználók személyes adatait. Ez magában foglalja az adatbiztonsági intézkedések, adatvédelmi tájékoztatók és az érintettek jogainak tiszteletben tartását. 

Biztonsági irányelvek és szabványok

A jogszabályok meghatározzák az információbiztonság területén alkalmazandó irányelveket. Ilyenek lehetnek a Payment Card Industry Data Security Standard (PCI DSS), amely a bankkártyás adatok biztonságát szabályozza, vagy az ISO 27001, amely az információbiztonság menedzsment rendszerére vonatkozik. Az ilyen irányelvek és szabványok betartását ellenőrzik és auditálják, hogy biztosítsák a megfelelőséget.

Biztonsági előírások az üzleti tevékenységekre vonatkozóan 

Egyes iparágakban specifikus biztonsági előírások vannak érvényben. Például a pénzügyi intézményekre gyakran szigorúbb szabályozások vonatkoznak, mivel nagyobb kockázatot jelentenek az adatlopások és a csalások tekintetében. Az ilyen előírások általában magasabb biztonsági szintet követelnek meg, például a kétlépcsős hitelesítést, a naplózást vagy a rendszeres sebezhetőség vizsgálatokat.

A szabályozások erősítik az IT biztonságot!

A jogszabályok nem csupán előírások, hanem hatékony eszközök az informatikai biztonság megerősítésére. Ugyanis ezáltal a szervezetek valamilyen szinten kényszerítve vannak arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a digitális adatok, információk, illetve eszközök védelmére. A jogszabályok megszegésével járó pénzbírságokat, jogi eljárásokat, illetve hírnévromlást mindenki el szeretné kerülni. 

Fontos azonban megjegyezni, hogy a jogi és szabályozási követelmény csak az IT biztonság egyik eleme. Az átfogó és hatékony biztonsági stratégiához további intézkedések, mint például a rendszeres sebezhetőség vizsgálatok, a felhasználók oktatása és a biztonsági incidensek monitorozása is szükségesek.

A jogszabályoknak való megfelelésben, illetve az átfogó kiberbiztonság megteremtésében is számíthat a PANOR tapasztalt csapatára! 

A kiberbűnözők inkább az embereket, mintsem a rendszereket veszik célba. A fenyegetések ugyanis több mint 99 százalékánál emberi interakcióra van szükség egy támadás indításához – ilyen lehet például egy fájl megnyitása vagy egy linkre kattintás. Épp ezért a vállalati biztonsági rendszerek beszerzése mellett elengedhetetlen, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk arra, hogy a munkatársakat a tudatos és biztonságos eszközhasználatra tanítsuk!

Az emberi tényező jelentős szerepet játszik az informatikai biztonságban, ezért a felhasználók oktatása és tudatosság növelése kiemelten fontos ezen a területen. A legtöbb kiberbiztonsági incidens hátterében emberi hibák állnak, legyen szó szándékos vagy véletlen tevékenységről. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen területeken fontos az oktatás és tudatosságnövelés a felhasználók számára az IT biztonság terén.

1. Az alapvető biztonsági ismeretek elsajátítása

A felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogyan védekezhetnek a különböző kiberfenyegetések ellen. Ehhez ismerniük kell az alapvető biztonsági lépéseket, például az erős jelszavak használatát, a frissítések rendszeres végrehajtását, a kéretlen e-mailek és csalások felismerését.

2. Kockázatok és fenyegetések tudatosítása

A felhasználóknak fel kell ismerni a potenciális kockázatokat és fenyegetéseket. Ehhez meg kell érteniük, hogy milyen típusú tevékenységek vagy viselkedésminták veszélyeztethetik az informatikai rendszereket. Például figyelmeztetni kell őket a gyanús e-mailekre, a bizonytalan forrásból származó letöltésekre vagy az ismeretlen weboldalakra való kattintásból származó veszélyekre.

3. Adatvédelem és magánélet védelme

Az oktatásnak magában kell foglalnia az adatvédelem és a magánélet védelmének alapvető fogalmait és gyakorlati módszereit. A felhasználóknak figyelni kell arra, hogy milyen típusú információkat osztanak meg az interneten, hogyan védhetik meg a személyes és üzleti adatokat, és milyen lépéseket kell tenni az online magánéletük védelme érdekében.

4. Jelszókezelés és azonosítás

Az egyik leggyakoribb probléma az informatikai biztonságban a gyenge vagy könnyen kitalálható jelszavak használata. A felhasználóknak tudniuk kell, miként hozhatnak létre erős jelszavakat, hogyan kezelhetik azokat biztonságosan – például jelszókezelő alkalmazások használatával – és milyen módon alkalmazzák az ún. kétfaktoros azonosítást a biztonság növelése érdekében.

5. Szerepjátékok és gyakorlati tréningek 

Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében érdemes szerepjátékokat és gyakorlati tréningeket alkalmazni. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy valós helyzetekben gyakorolják a helyes döntéshozatalt és a kiberbiztonsági gyakorlatok alkalmazását. Az ilyen interaktív módszerek erősítik a tudatosságot és javítják a reakcióképességet.

6. Folyamatos frissítés és figyelmeztetések 

Az IT biztonság folyamatos változásban van, így fontos, hogy a felhasználók is folyamatosan frissített információkkal rendelkezzenek. Rendszeres figyelmeztetésekkel és információs hírlevelekkel lehet tájékoztatni őket az aktuális fenyegetésekről, új támadási módszerekről és a védekezési stratégiákról.

A felhasználók oktatása és tudatosság növelése az IT biztonságban kulcsfontosságú ahhoz, hogy csökkentsük a kiberbiztonsági incidenseknek való kitettséget. Az informált és felkészült felhasználók hatékony védővonalat jelenthetnek a vállalatok számára, és hozzájárulhatnak az üzleti siker és jó hírnév fenntartásához. Az oktatás és tudatosságnövelés folyamatának állandónak és interaktívnak kell lennie annak érdekében, hogy a felhasználók megtanulják az új fenyegetésekkel való megbirkózás lépéseit és a biztonságos online magatartást.

A PANOR csapatára az IT biztonság kiépítésének minden frontján számíthat, vállaljuk cégek dolgozóinak felkészítését a biztonságos eszközhasználatra!

A legkisebbtől a legnagyobb vállalatokig rengetegen fordulnak a felhő alapú szolgáltatások felé, hiszen ezáltal hihetetlenül egyszerűvé válik a céges adatok, információk biztonságos tárolása. Ugyanakkor, ahogy semmi, a cloudrendszerek sem tökéletesek. Miközben rengeteg előnye van a felhőbe mentés lehetőségének, tartalmaz bőven kockázatokat is, amik felett nem szabad átsiklani. 

Az alábbiakban összeszedtünk néhány gyakori rizikófaktort és biztonsági javaslatot a felhő alapú szolgáltatásokkal kapcsolatban. 

Adatbiztonság

A felhő alapú szolgáltatásokban tárolt adatok biztonságának kérdése aggodalomra adhat okot. Az illetéktelen hozzáférések elkerülése érdekében erős jelszavakra, kétlépcsős azonosításra, adatok titkosítására és rendszeres biztonsági mentésre van szükség. 

Adatintegritás

A felhő alapú szolgáltatásokban tárolt adatok integritásának fenntartása kulcsfontosságú. Lehetőség van adatok manipulálására vagy törlésére, nem megfelelő védelmi intézkedések alkalmazása esetén. Ezek elkerülése érdekében javasolt a hitelesítési mechanizmusok és az audit nyomkövetés bevezetése, amelyek lehetővé teszik az adatok változásainak nyomon követését.

Felhőbe költöztetési kockázat

A meglévő rendszerek vagy adatok felhőbe költöztetése is biztonsági kockázatokat hordoz magában. Lehetnek kompatibilitási problémák, adatvesztés vagy szolgáltatás elérhetőségi gondok. Javasolt előzetes tervezés, tesztelés és fokozatos bevezetés, hogy minimalizáljuk a felhőbe költöztetéssel járó kockázatokat.

Szolgáltatói biztonság

A felhő alapú szolgáltatások biztonsága nemcsak a felhasználók felelőssége, hanem a szolgáltatóké is. A szolgáltatóknak megfelelő biztonsági intézkedéseket kell alkalmazniuk, mint például tűzfalak, IDS/IPS rendszerek, rendszeres frissítések és biztonsági mentések. Fontos, hogy megbízható és jól ismert felhőszolgáltatókkal dolgozzon.

Jogszabályi követelmények

A felhő alapú szolgáltatások használata során be kell tartani a vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági jogszabályokat, például a GDPR-t. Fontos, hogy a felhasználók tisztában legyenek az adatkezeléssel és az adatvédelemmel kapcsolatos jogi kötelezettségekkel.

Minden egyes szolgáltatás esetében a konkrét kockázatok és ajánlások eltérőek lehetnek. Lényeges, hogy mind a felhasználók, mind a szolgáltatók megfelelő biztonsági protokollokat alkalmazzanak, és folyamatosan monitorozzák és frissítsék a biztonsági intézkedéseket felhő alapú környezetben is.

A PANOR csapatára a biztonságos felhőszolgáltatások kiépítésében is támaszkodhat! 

A digitális korban az informatikai infrastruktúra az üzleti világ gerincét alkotja, ám ennek hatékony működtetése és védelme még mindig jelentős kihívások elé állíthatja a cégeket. Az IT rendszerek állandó felügyeletet, frissítéseket és komplex szakmai ismereteket követelnek meg. Épp ezért azt a kérdést, hogy a vállalatoknak saját IT csapatot érdemes-e alkalmazni vagy a menedzselt szolgáltatások (MSP) felé kellene inkább fordulni, egyre többen feszegetik. 

A vállalati IT legfőbb kihívásai

Az informatikai rendszerek professzionális megtervezése, telepítése és biztonságos működtetése az üzleti siker egyik kulcsfontosságú eleme. A saját IT csapat alkalmazása egyszerű megoldásnak tűnhet, azonban számos problémával járhat. Az IT szakértők magas bérigénye, a munkaerőhiány és a szükséges szakmai háttér fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára. Ráadásul a belsős csapatok nem mindig tudják garantálni a napi 24 órás felügyeletet, amire az egyre fejlettebb kibertámadások korában mindenképp szükség mutatkozik.

A digitális dilemmákra a menedzselt szolgáltatás adhat választ? 

A menedzselt szolgáltatás a vállalatok számára egy teljes körű üzleti IT szolgáltatást nyújt. A szolgáltató a vállalati infrastruktúra üzemeltetését és felügyeletét egyaránt magára vállalja. Egy kézből kínálja a teljes kiszolgálást, így a vállalati beruházások nem kell, hogy az eszközökre és a szakemberek foglalkoztatására irányuljanak. A szakértőkből álló külsős csapat folyamatosan figyeli a hálózatot, a különböző monitorozó eszközök segítségével azonnal észlelik a hibákat és a kibertámadásokat, így gyorsan reagálnak a problémákra. Ez biztosítja a vállalatok számára a kockázatmentes mindennapokat, miközben lehetővé teszi az IT költségek optimalizálását.

Az MSP a vállalati IT jövője?

Az MSP egyre népszerűbb megoldásnak számít a vállalatok körében. Az Aruba által végzett felmérések szerint 2024-ben várhatóan már a vállalatok 69 százaléka választja a menedzselt szolgáltatások igénybevételét a teljes vállalati infrastruktúra üzemeltetéséhez. Az MSP hatékony és gazdaságos megoldást nyújt a vállalatok számára, ugyanis segíti a cégeket az IT kihívások leküzdésében és a digitális siker elérésében. 

A PANOR az Aruba partnereként kínál megoldást a vállalati infrastruktúra gördülékeny, problémamentes üzemeltetésére. 

Mit foglal magában a PANOR MSP szolgáltatása? 

• Meglévő aktív és passzív rendszerek biztosítása. 
• Kábelezési hálózatok javítása, bővítése. 
• Aktív eszközök installációja. 
• Meglévő aktív eszközök kezelése. 
• A TELJES rendszer felügyelete. 
• Reporting és monitoring: teljes körű felügyelet új és meglévő eszközökre, gyártóktól függetlenül. 
• Riasztás és hibaelhárítás: kialakuló problémák előre jelzése, proaktív monitorozás, szükség esetén hibaelhárítás. 
• Racionalizáció és automatizáció lehetőségeinek kihasználása. 

MSP szolgáltatásunk egy olyan hatékony infrastruktúrát biztosít, amellyel partnereink is többet tudnak keresni!

Az informatikai kihívások korában az MSP hatékony megoldást kínál a vállalatoknak, hogy megbirkózzanak a digitális kihívásokkal. A teljes körű üzleti IT szolgáltatás révén olyan szakértői segítséget kapnak, amely lehetővé teszi a hatékonyabb működést és a versenytársakkal szemben is előnyös helyzetbe kerülhetnek a digitális térben.

Az IoT technológia robbanásszerű növekedése és elterjedése óriási kihívásokat jelent az IT biztonságra nézve. Az internetre csatlakoztatott IoT eszközök növekvő száma miatt – amelyek közül számos korlátozott erőforrásokkal, gyenge védelemmel vagy nem frissíthető firmware-rel rendelkezik –, a biztonsági rések és sebezhetőségek egyre gyakoribbá válnak. 

Mit értünk konkrétan IoT alatt? 

Az IoT az Internet of Things rövidítéséből származik, amit magyarra „dolgok interneteként” fordíthatnánk. Ez alapvetően olyan eszközöket foglal magában, amelyeket elsősorban nem kommunikációs céllal hoztak létre, de a technológia fejlődésével „felokosították”. Ilyen például a TV, mosógép, autó, tehát csupa olyan eszköz, aminek kiválóan definiált funkciója van a kommunikáción túl. 

Milyen IT kihívásokat tartogat magában az IoT? 

Az IoT eszközök megjelenése, ahogy a mindennapjainkat, úgy az üzleti világot is átalakították, számos területen jelentős segítséget jelentenek és hatékonyságnövekedést eredményeznek. Jelenlétük azonban jókora veszélyforrást is tartogat magában IT security szempontból. Az alábbiakban összeszedtük a kulcsfontosságú okokat, amelyek miatt az IoT környezet jelentős kihívásokat jelent az informatikai biztonság számára.

1. Gyenge alapértelmezett beállítások

Sok IoT eszköz alapértelmezett felhasználónévvel és jelszóval érkezik, majd nem kéri a vásárlót a jelszó megváltoztatására. Annak megakadályozása érdekében, hogy a támadók könnyen hozzáférjenek az eszközökhöz, fontos, hogy az alapértelmezett beállításokat erősebb hitelesítési módszerekkel, például egyedi felhasználói fiókokkal és erős jelszavakkal helyettesítsük.

2. Firmware sebezhetőségek

Az IoT eszközök gyakran olyan firmware-rel, tehát olyan rögzített, kis méretű programokkal vannak felruházva, amelyeket nem lehet frissíteni vagy amelyeket a felhasználók nem aktualizálják rendszeresen. Ennek orvoslására rendszeres firmware frissítéseket kell biztosítani a sebezhetőségek javítására és friss biztonsági funkciók bevezetésére.

3. Adatvédelem és titkosítás

Az adatok védelme, titkosítása és biztonságos tárolása alapvető fontosságú, ezek azonban az IoT eszközöknél sokszor hiányosak. Megfelelő adatvédelmi intézkedéseket, például erős titkosítást és biztonságos adatátvitelt kell bevezetni.

4. Hálózati biztonság

Az IoT eszközök általában hálózathoz kapcsolódnak, ezért a hálózati biztonság rendkívül fontos. Az eszközök elszigetelése más hálózati eszközöktől és megfelelő tűzfalak, hálózati szegmentáció és hozzáférési szabályok felállítása lehet a megoldás.

5. Fizikai biztonság

Az IoT eszközök fizikailag sebezhetőek lehetnek, például az eszközökhöz való fizikai hozzáférés révén. Ez ellen megfelelő biztonsági intézkedésekkel kell védekezni, például az eszközök lezárásával, a fizikai hozzáférés ellenőrzésével és a hardver manipulálása elleni védelemmel.

Az IoT és az IT biztonság kéz a kézben járnak, a fenyegetésekkel való szembenézés során a megfelelő megoldások és stratégiák kialakítása elengedhetetlen. Az informatikai biztonság fejlődése és az IoT terjedése párhuzamosan halad, hiszen csak a megfelelő védelemmel lehet garantálni a digitális jövő biztonságát. 

A PANOR Informatika Zrt. ismeri és nagy tapasztalattal alkalmazza azokat a stratégiákat és gyakorlatokat, amelyek a vállalati IT biztonságot garantálják. 

A vállalati hálózatok folyamatosan fejlődnek, egyre bonyolultabbá válnak, így az informatikai infrastruktúra és a biztonsági rendszerek is egyre terheltebbek. A rohamos digitális fejlődés és az online világ bővülése számtalan lehetőséget kínál a vállalatok számára, ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz magában. A hálózatokban zajló események átláthatatlanná válhatnak, sőt a fenyegetések megtalálása és megelőzése is akadályokba ütközhet. Ebben a környezetben egy hatékony monitoring rendszer elengedhetetlenül fontos az üzleti siker és az adatbiztonság szempontjából.

A vállalati hálózatokban rejlő kockázatok

Az IT security jelentősége egyre nagyobb, hiszen az online kiberfenyegetések száma folyamatosan emelkedik, összetettségük változik. A külső támadások mellett a belső IT biztonsági incidensek, például az adatszivárgás vagy a zsarolóvírusok is jelentős károkat okozhatnak. 

Az adatbiztonság hiánya az üzleti hírnév romlásához vezethet és jelentős anyagi károkat generálhat. Effajta súlyos következményekkel járó incidensekről sajnos rendszeresen hallani. 

A digitális környezet lehet más is! 

A megfelelő fejlesztéseknek köszönhetően a vállalati hálózatokban felfedezhető zűrzavar megszüntethető. Ilyen fejlesztés lehet a Progress Flowmon monitoring rendszer, amely a vállalatok számára a teljes hálózati átláthatóságot biztosítja, illetve segítséget nyújt a mai, egyre komplexebb infrastruktúrák könnyed és biztonságos üzemeltetésében.

A rendszer átlátható és biztonságos digitális környezetet teremt, segítségével könnyedén üzemeltethetővé válnak a legnagyobb és legösszetettebb hálózatok és rendszerek is. A Flowmon a hálózat monitorozásával üzemeltetési és biztonsági problémákra világít rá. 

Melyek a Progress Flowmon legfőbb előnyei? 

A rendszer részletes és azonnali információi révén az üzemeltetők képesek gyorsan reagálni a felmerülő problémákra és hatékonyan elhárítani a hibákat. A Flowmon továbbá lehetővé teszi a konfigurációs gondok gyors és pontos felderítését, valamint a hálózati optimalizációt és a kapacitástervezést.

A Flowmon segítségével az anomáliák észlelése új biztonsági rétegként működik, kiegészítve a hagyományos védelmi eszközöket. A proaktív riasztások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak a kiberfenyegetésekre és támadásokra. A rendszer azonosítja a külső és a belső IT biztonsági incidenseket is – mint például adatszivárgás vagy zsarolóvírusok – és lehetővé teszi ezek időben történő megelőzését.

A Progress Flowmon hálózati monitorozó rendszere moduláris felépítésű, így skálázható megoldást kínál a vállalatok számára. A rendszer akár heterogén infrastruktúrákban is működik, nem igényli agentek telepítését, így nem terheli az eszközöket. Passzív megoldásával a hálózat számára kevésbé megterhelő, ugyanakkor a teljes hálózati forgalmat és az alkalmazásokat is elemzi, valós időben. Ezáltal a vállalatok teljes átláthatóságot nyernek az infrastruktúra teljesítményére vonatkozóan, és könnyedén azonosíthatják a potenciális problémákat.

Az átfogó jelentési és riportolási képesség lehetővé teszi a vezetők számára, hogy részletes információkat kapjanak a hálózatok és alkalmazások teljesítményről. A Flowmon nemcsak a technikai szakembereknek, hanem vezetői szinten is hasznos és érthető adatokat szolgáltat, amelyek segítik az üzleti döntések meghozatalát és a vállalatok hatékonyabb működését.

A PANOR segít megteremteni az átlátható és biztonságos digitális környezetet!

Nem vitás, hogy a vállalati hálózatok átláthatósága és biztonsága kritikus fontosságú a sikeres működés és adatbiztonság szempontjából. Ezért van szükség a Progress Flowmon megoldásaira, melyek rugalmasan alkalmazkodnak a vállalatok igényeihez és széles körű technológiai előnyöket kínálnak, beleértve a moduláris felépítést, a passzív megoldást és a heterogén infrastruktúrák támogatását. Ezáltal a vállalatok képesek hatékonyabban üzemeltetni és védeni hálózatukat, és garantálni az üzleti folyamatok zavartalan működését.

Az elmúlt évtizedekben a mesterséges intelligencia (AI) olyan forradalmi változásokat hozott, amelyek életünk szinte minden területén érezhetők. A globális piac összes szereplője valamilyen szinten átalakult, működését megváltoztatta. Az elkövetkező években – legalábbis az előrejelzések szerint – ennek az iránynak csak a felerősödése várható. 

Az AI-alapú kutatások terén történt gyors előrelépés, az új alkalmazási területek megjelenése, az AI irányítására és etikájára vonatkozó keretrendszerek elfogadása, és még számos fejlemény miatt a mesterséges intelligencia szerves részévé válik a sikeres vállalkozásoknak. Cikkünkben feltárjuk, hogy pontosan milyen változásokat hozott, és fog hozni a mesterséges intelligencia az IT világában, ezáltal az üzleti szférában. 

Az AI hatása az informatikára

1. TuringBots – az AI fejlesztők kora

Az AI fejlődése révén megjelentek a TuringBots-ok, azaz olyan mesterséges intelligenciával megerősített fejlesztői eszközök, amelyek képesek kódokat és teszteket generálni. A megerősítéses tanulás és a nagy nyelvi modellek (LLM) segítségével ezek a rendszerek már képesek tiszta kódot létrehozni természetes nyelven megfogalmazott követelmények alapján. A következőkben várhatóan további területeken is elegánsan beágyazzák majd ezeket az eszközöket a szoftverfejlesztési életciklusba.

2. AI által támogatott tartalomgenerálás

Az ember által létrehozott tartalmak előállítása soha nem lesz elég gyors ahhoz, hogy kielégítse a nagy mennyiségű, személyre szabott tartalom iránti igényt. Ezért a prognózisok azt előlegezték meg, hogy 2023-ban a vállalatok legalább 10 százaléka az AI által támogatott digitális tartalomgenerálásba fog invesztálni. Tehát a szöveg, a kép, a hang és a videó AI modellek segítségével történő létrehozása válik a mindennapi munkafolyamatok szerves részévé. Ma azonban már bátran kijelenthetjük – az olyan újonnan megjelenő chatbotoknak köszönhetően, mint a ChatGPT –, a jósolt arány a valósnál jóval alacsonyabb. 

3. Jobb ügyfélszolgálat és ügyfélélmény

Az AI technológiák lehetővé teszik az automatizált ügyfélszolgálatot és az élmények személyre szabását. Chatbotok és virtuális asszisztensek már most is segítenek az ügyfeleknek kérdések megválaszolásában, problémák megoldásában és akár a vásárlási folyamat során is. Az AI további fejlődése ezen a területen várhatóan még hatékonyabb és emberibb kommunikációt tesz majd lehetővé.

Összességében az AI olyan mértékben hatott az informatikára, hogy ma már elmondhatjuk, nélkülözhetetlen részévé vált az életünknek. A mesterséges intelligencia folyamatos fejlődése újabb lehetőségeket nyit meg az informatika világában, az intelligens digitális kollégák pedig egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti életben.

A PANOR Informatikai Zrt. az innováció és a fejlődés zászlóvivője! A mesterséges intelligencia határait feszegetjük, mindennapi munkánk során pedig kihasználjuk az AI-ban rejlő végtelen lehetőségeket. 

Mostanában a felhőalapú alkalmazások, szolgáltatások nagyon népszerűek. Vagyis WAN oldalon elegendő, ha jó internetkapcsolatunk van? 

Nos, a valóság kicsit árnyaltabb:

• nem minden üzleti alkalmazásnak kedveznek a felhőalapú megoldások (magas késleltetési idő);
• jobb bizonyos érzékeny adatokat „földön tartani” – on premise megoldásokkal;
• némelyik cég ragaszkodik a függetlenségük fenntartásához – nem akarják, hogy működésük a felhő szolgáltató, azaz harmadik felek rendelkezésre állásától függjön.

Szóval mit tehet egy olyan cég, amelynek sok helyszínen van irodája és földrajzilag kiterjedt? 

A magától értetődő megoldás, hogy a szolgáltató(k)tól rendel egy (jellemzően mlps vagy QinQ alapú) VPN hálózatot. Azonban, ha az egyes helyszínek igazán távol vannak egymástól, akkor a VPN hálózat kialakításához magához is több szolgáltató együttműködésére van szükség. A VPN hálózat rendelkezésre állása pedig az érintett szolgáltatók együttműködésétől függ majd. No és persze ez a megoldás – különösen, ha redundanciát is tartalmaz – eléggé költséges.

Választható persze hagyományos pont-pont közötti VPN kapcsolat is, ami elsőre jó megoldásnak tűnik, de sajnos a skálázhatósága eléggé nehézkes: „full mesh” kapcsolódáshoz (minden helyszín kapcsolódik mindegyik másikhoz) nagyon sok kapcsolatra van szükség. Például 15 helyszín esetén a „full mesh” kapcsolati linkek száma (15*14)/2=105. Ennyi link fenntartása elég nagy kihívás.

Vállalhatunk kompromisszumot és kiépíthetünk úgynevezett „partial mesh” VPN hálózatot, amikor nem mindegyik helyszínnek lesz közvetlen kapcsolata mindegyik másik helyszínnel. Viszont még ebben az esetben is szükséges számunkra statikus IP-cím minden helyszínen a statikus VPN tunnel-ek kialakításához.

Dinamikus VPN hálózatoknál azonban elegendő csupán a központi helyszín esetén statikus IP-cím, az összes többi helyszín pedig erre a helyszínre regisztrálja fel magát akár a legolcsóbb dinamikus IP címzésű internet szolgáltatás felhasználásával.

Akkor miért is nem használnak dinamikus VPN hálózatot mindenhol? 

A piacvezető márkának létezik jó megoldása, de ez a funkció csak viszonylag drága router-ekkel valósítható meg. Manapság pedig a routerek nem túl népszerű eszközök kisebb irodák, helyszínek esetén. A legtöbb céges route-olási feladatot manapság amúgy is leginkább multilayer switch-ek, illetve tűzfalak, mint tipikus WAN oldali peremeszközök végzik el.  

Viszont létezik dinamikus VPN megoldás észszerű árú tűzfalak felhasználásával is! Csak gondoljuk végig: a távoli kisebb irodákba, helyszínekre nincs szükség csak egy tűzfalra (opcionálisan egy switch-csel kiegészítve) ami mellé elegendő dinamikus IP címzésű internet szolgáltatást előfizetni. A teljesség kedvéért ezt kiegészíthetjük mobilinternet szolgáltatással és multihomed (több internetkapcsolatos) redundáns megoldásunk lesz a helyszínen. A több internetszolgáltatást pedig SD-WAN funkciókkal párhuzamosan használhatjuk. 

Természetesen egy ilyen összetett technológia know-how-ja, illetve a gyakorlati tapasztalat ennek kialakításával, működtetésével érték. Mi büszkén ajánljuk fel ezen értékeinket azok számára, akik kiépíteni, működtetni szeretnék költséghatékony, harmadik féltől független céges hálózatukat! 

Cikk szerzője: Somogyi Csaba